A Birodalom stílusa

A birodalom stílusát Napóleon uralkodása alatt hozták létre, és jellegzetes bútortípusai a francia monarchia nagyszerűségét és hatalmát idézték. Alkotásai merevek, szimmetrikusak és méltóságteljesek voltak.

A stílushoz kapcsolódó motívumok közé tartoztak a sasok, a méhek, a csillagok és Napóleon kezdőbetűi, amelyeket gyakran császári babérkoszorúba írtak. A díszítés egyiptomi és görög motívumokon alapult.

Táblázatok

A bútorbirodalom stílusa Bonaparte Napóleon uralkodása alatt született 1804 és 1814 között. Ez az autokratikus uralkodó nagyon érdekelte a művészeteket, mint a propaganda egyik formáját, és bútorokat használt, hogy közölje üzenetét Franciaország uralmáról a világban.

Ez a bútorstílus az ókori ókor klasszikus elemeinek és dekoratív motívumainak keveréke. Az építészek és a szekrények a kortárs francia és angol kiadványokban illusztrált antik modellekhez fordultak inspirációért. Arra is törekedtek, hogy a kultúrák széles skálájának elemeit építsék be alkotásaikba, beleértve a görögöket, a rómaiakat és az egyiptomiakat is.

A mahagóni volt a kedvenc fa a legtöbb birodalmi stílusú bútornál, de a diót gyakran helyettesítették, amikor Franciaországban szűkössé vált. Néhány darab más típusú helyi fából is készült, például juharból és bükkből.

A mahagóni mellett a birodalmi stílusú bútorok gyakran bronz és márvány kombinációját is tartalmazták. Ez azért történt, hogy egységes megjelenést hozzon létre, és egy kis luxust adjon hozzá. A fémet általában római mitológia vagy harcművészeti jelenetek alakjaival faragták, és a márvány tetejét néha pálmalevelekkel, hermeákkal vagy múmiákkal vésték.

Néhány asztalt még az egyiptomi vidék is inspirált, amely ebben az időszakban népszerű téma volt a szekrények körében. Ezek közé tartoztak a kötél elleni szobrokkal ellátott oszlopok, az állati lábak lábai, a himnusz és a csillagok.

A birodalom stílusában lévő asztalok gyakran hihetetlenül nagyok és impozánsak voltak. Állítólag lenyűgözniük kellett a látogatókat, és gyakran úgy készültek, hogy szépségükkel és fényűzésükkel szinte a nyomukban tartsák őket.

Különösen híresek voltak túlméretezett talapzatukról, amelyeket márvány vagy travertin csempe borított, hogy extra luxust és szépséget kölcsönözzenek. Ezeket a szobákat általában egy szoba elején helyezték el, ahol fókuszpontként és társasági összejövetelek helyszíneként szolgáltak.

Az ilyen stílusú asztalok sok francia ház alappillérei voltak, és más országokba is exportálták őket. E darabok egy részét amerikai elnökök szerezték be a Fehér Ház gyűjteményének részeként. Ez az egyik fő oka annak, hogy ez a bútorstílus annyira népszerűvé vált az egész világon.

Empire stílusú tálalóbútorok

Ha a legjobb szolgáltatást keresi, a tálalószekrény kötelező bútor. Csak azért vannak méretezve, hogy tárolják és kiállítsák porcelánját, mint például az Empire szekrény, a kirakat, amely ezüst szolgáltatást, dekoratív tárgyak gyűjteményét vagy akár művészeti könyvek halmait tartalmazza.

Nagyszerű helyként szolgálnak az asztali lapok, az edények és egyéb tárgyak tárolására is, amelyeket meg kell szervezni, mielőtt ezt megtennék az étkezőasztalon. Ez ideális módja annak, hogy étkezőjét tágasabbá és rendezettebbé tegye, akár évjáratot, akár újat választ.

A tálalószekrény mindig is fontos bútor volt otthon. Eredetileg az élelmiszerek megjelenítésére használták őket, de idővel a konyhai cikkek fő tároló- és bemutatóterületévé váltak.

Bár a tálalószekrények különböző stílusokban kaphatók, a legnépszerűbbek azok, amelyeket birodalmi stílusban terveztek. Ezek a darabok általában dióból vagy mahagóniból készülnek, elegáns részletekkel és kifinomult anyaggal rendelkeznek.

Néhány példa erre a tálalószekrény, a tükörhátú porcelánszekrény és a klasszikus tükrös kuriózum. Az Enfilade, egy francia tálalószekrény a tizenkilencedik század elejéről, gesztenyéből készült, és három ajtón három fiókkal rendelkezik.

A Curio viszont egy kis vitrin, amely négy üvegajtót és bőséges polchelyet tartalmaz a legjobb kristálykollekcióhoz. Ez a szoba nem csak kiállítási célokra szolgál, hanem a felső két fiók alatt és a központi ajtó mögött rejtett tárolókat is tartalmaz.

Ha nagyszerű kijelzőt keres, ezt a mahagóni tálalót mindenképpen érdemes közelebbről megnézni. Ez egy gyönyörű bútor, amely sok stílussal rendelkezik egy ilyen szerény szobához. Számos lenyűgöző dizájnelemmel rendelkezik, beleértve a mahagóni burkolatú ajtókat és az oroszlán mancs lábát. A fa ökörvérének vörös tónusai kiegészítik az arany és bronz arany őrölt arany díszeit, amelyek nélkülözhetetlenek a régiséggyűjtők számára. Az ajtókon található csillogó Lucite fogantyúk kiemelik a szoba csúcsminőségű felületét.

A tálalószekrények népszerű lehetőség az étkezőben, lehetővé téve a lepedők, ezüst edények és borok tárolását és megjelenítését. Ezek általában nagyszabásúak, több fiókkal és szekrénnyel a fő rekeszben. Gyakran bonyolult faragványokkal és betétekkel díszítik őket, és ideális hely a finom porcelán és kristály elhelyezésére.

A tálalószekrények gyakran fából készültek, de a tizenkilencedik század végén számos új anyagot vezettek be. A szokásos gyanúsítottakon kívül, mint a mahagóni és a dió, a tálalószekrényen található legimpozánsabb anyag a tölgy. Ezeket a darabokat gazdag gabona jellemzi, és nagyon tartósak is. Ezeknek a szekrényeknek a legjobbjai kiállják az idő próbáját, és évekig problémamentes szolgáltatást nyújtanak. A megfelelő beállításban a tálalószekrény elegáns akcentus lehet, amely egyszerre funkcionális és vitatéma. Akár egy formális étkező központi eleme is lehet. A legjobb rész? Szükség esetén szobáról szobára mozgatható.

A Napóleon III stílusú fotel

A hattyúnyakú fotel, más néven a Második Birodalom stílusa, egy pompás és eklektikus bútorstílus volt, amely III. Napóleon császár uralkodása alatt virágzott Franciaországban 1852-1870 között. A régi és az új dizájn fúziója volt, amelyet a francia neoklasszicizmus és más európai stílusok is befolyásoltak.

A bútorok stílusa elsősorban a kényelemre, de a dekoratív díszítésre is vonatkozott. Ez tükröződött a fotelekben és a kanapékban, amelyek erősen kárpitoztak párnákkal, rojtokkal és drága szövetekkel. A dekoratív motívumok széles körben elterjedtek, különösen azok, amelyeket az egzotikus Távol-Kelet és Afrika ihletett. Gyakoriak voltak az arabeszkek és a virágcsokrok.

Ez a bútorstílus egzotikus erdőkből készült, és gyakran kárpitozással borították. A hagyomány és az innováció kombinációja adta meg erejét és tartósságát.

A Napóleon III időszakban sokféle anyagot vezettek be az európai bútorok létrehozásába. A bambuszt, a rattant, a mache-papírt, a polikróm fát és a feketére festett feketét használták először.

Ezek az anyagok segítettek felgyorsítani a hagyományosan munkaigényes és az arisztokrácia számára fenntartott termékek előállítását. Lehetővé tette az alsóbb osztályok számára is, hogy hozzáférjenek ezekhez a szobákhoz.

Amellett, hogy új anyagokat vezettek be a bútortervezésbe, a Napóleon III időszak sok innovációt látott az alkatrészek gyártásában, amelyeket korábban rendkívül nehéz volt elkészíteni. Ezek az új innovációk lehetővé tették az olyan alkatrészek gyorsabb és költséghatékonyabb gyártását, mint a párnák, öntöttvas alkatrészek és furnérok.

Az ebben az időszakban kifejlesztett egyéb találmányok közé tartozott a márványfaragás, a finomra vágott bevonat és a sárgaréz hatékonyabb felhasználása. Ezek a találmányok lehetővé tették a kézművesek számára, hogy bonyolultabb és részletesebb terveket készítsenek, amelyek egyébként lehetetlenek voltak.

A Napóleon III stílusának másik fontos szempontja a forradalom során megsérült vagy a város növekedése által fenyegetett történelmi műemlékek és épületek felújítása volt. Ez a munka nagyrészt Georges-Eugene Haussmann báró felügyelete alatt zajlott, aki 1852 és 1870 között felügyelte Párizs átfogó felújítását.

Ebben az időszakban számos középület épült Napóleon III stílusban. Ezek közé tartoznak a vasútállomások, a párizsi kereskedelmi bíróság és a Palais Garnier.

Ezek mind az építészet példái, amelyek tükrözik a növekvő iparosodást és az üzleti élet fontosságát a gazdaságban. Az új struktúrák több építészeti stílust ötvöztek, mint például a reneszánsz és a gótika.

Ezeknek az új struktúráknak az építészete tükrözte a Napóleon III időszak gazdasági jólétét és technológiai fejlődését. Úgy tervezték őket, hogy nagyok és impozánsak legyenek, hogy vonzzák a járókelők szemét.

Ugyanakkor ezek a struktúrák tükrözték a Haussmann által kedvelt tisztaság és higiénia iránti vágyat. Például számos parkot és teret hoztak létre a városban, hogy helyet biztosítsanak a kikapcsolódásra és a kikapcsolódásra.

Ebben az időszakban új belső bútorokat is fejlesztettek ki, amelyek kívülről a belső kényelmet biztosítják. Ezekre hatással volt a Haussmann báró által támogatott tisztaság szelleme, valamint az a gondolat is, hogy a ház a család szentélye.

Székek

A bútorbirodalom stílusa Bonaparte Napóleon francia császár (1804-1814) uralkodása alatt született. A franciaországi gazdaság és kultúra feletti teljes ellenőrzése a művészetek ideális szószólójává tette. Nemzetének erejét és fontosságát a művészeteken keresztül akarta közvetíteni.

Bonyolult és impozáns stílust hoztak létre, amely hangsúlyozta a férfias és katonai hatásokat. Megújította a görög és római stílus elemeit, és az egyiptomi motívumok befolyásolták.